Hodinka László dr.

Mobiodin Kft., Budapest

A szerző kutatásának célja az enyhe és középsúlyos mozgásszervi fájdalmakban lokálisan alkalmazott ketoprofen-tapasz fájdalomcsillapító hatásának bizonyítása, valamint a kezelt betegeknek a hatásossággal és az alkalmazással való elégedettségének vizsgálata volt.

Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés és a harmadik vezető halálok világszerte, ebben a betegségben évente kb. 3 millió ember hal meg. A COPD-s betegek száma egyre inkább emelkedik, ami részben a népesség elöregedésének, a dohányzás terjedésének és a környezetszennyezésnek a következménye. A COPD prevalenciájának további növekedése várható a következő 40 évben, és a COPD miatti, illetve azzal kapcsolatos évenkénti halálozás 2060-ra 5,4 millióra emelkedhet. Magyarországon 2021-ben mintegy 200 000 beteget tartottak nyilván, de valójában ennél jóval magasabb lehet a valós esetszám, becslések szerint a felnőtt lakosság 6-8 százalékát érintheti.

A gyermekek között asztmával küszködnek a legtöbben, de az elmúlt években mutatkozott csökkenés a betegség elterjedtségében, írja a VG.

Az atópiás betegségek a gazdaságilag fejlett társadalmakban korunk egyik népbetegségének tekinthetők. A kórképek sokszínűsége számos diszciplina (tüdőgyógyászok, bőrgyógyászok, szemészek, fül-orr-gégészek, gyermekgyógyászok) közös összefogását kívánja meg mind a diagnosztika, mind a terápia terén. Az összetett és nagymértékű betegségteherrel való küzdelem a betegek, míg a kórképek kezelése az allergológusok mindennapi kihívásaihoz tartoznak. Jelen írás áttekintő és gondolatébresztő az atópiás betegségek természetéről és általános jellemzőiről.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

A hatékony savszekréció-gátlás bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai kórképek, így a nyelőcsőreflux betegség (GERD) kezelését. A leghatékonyabb savgátló szerek a protonpumpagátlók (PPI), amelyek hatékonyabban csökkentik a savszekréciót, mint a H2-receptor-antagonisták (H2RA). Ugyanakkor enyhe, ritkábban jelentkező GERD-tünetek, illetve remisszióban lévő betegek esetében a PPI mellett a H2RA is hatékony lehet.

A közepes mértékű fájdalommal járó mozgásszervi betegségek és szindrómák legáltalánosabb gyógyszeres kezelése a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása. Az irányelvek és ajánlások hangsúlyozzák, hogy kockázataik miatt csak a lehetőség szerinti legalacsonyabb adagban és a szükséges ideig adandók.

A rheumatoid arthritis (RA) több szervet érintő, krónikus, autoimmun kórkép, melyet szimmetrikus, sokízületi gyulladás jellemez. Felismerésében segít a reggeli ízületi merevség, valamint az általános gyulladást jelző laboratóriumi paraméterek, mint a C-reaktív protein (CRP) és bizonyos autoantitestek, az anticiklikus citrulinált peptid (anti-CCP) és a rheumatoid faktor emelkedett szérumszintje.

A légúti infekciókkal jelentkező vagy azt követő bronchialis tünetek sokszor okoznak fejtörést a mindennapi betegellátás során. A COVID19 járvány során különösen megnőttek a betegség alatt vagy közvetlenül az akut tünetek elmúlását követő köhögéses, általában köpetürítéssel nem járó panaszok, akár nehézlégzésig, néha sípoló légzésig fokozódva, nem ritkán akár hányásba torkollva.